Büdös bolygó a Föld!

Az ókor, kénkövektől bűzös alvilágának legendája igaz, a bűzt illetően biztosan!

Talán mégis lehet némi igazság az ókori, kénkövektől bűzös alvilág legendáiban. Egy új kutatás a Föld magjában hatalmas, a Holdunk tömegének közel 10%-át kitevő mennyiségben azonosított ként. Ez akkora mennyiség, ami a bolygónk geokémiájáról alkotott eddigi elképzeléseinket is átszabja.

Nem először fordul elő a tudományban, hogy egy hipotézis megválaszolásakor egy, vagy akár több más hipotézis is beigazolódik. Az angliai Durham Egyetem, Földtudományi Tanszék (Durham University, Department of Earth Sciences), a francia Geofizikai Intézet (Institut de Physique du Globe) és az amerikai St. Louis-i Washington Egyetem (Washington University in St. Louis) kutatóinak sikerült egyetlen kutatással, két komoly tudományos feltételezést is alátámasztaniuk.

A szenzációs felfedezés előzménye, a modern tudományokban már ősréginek számító vita, a Hold kialakulásával kapcsolatos elméletek tisztázására zajló kutatáshoz köthető. A Hold különböző eredet-hipotézisei (széthasadás, befogás, együttes kialakulás, becsapódás) közül mára leginkább a Nagy Becsapódás elméletét tartják a tudósok a legvalószínűbbnek. Az elmélet szerint a Föld és egy nagyjából Mars méretű bolygó ütközéséből született meg a mai kísérőnk. De mégis, hogy jutunk el a Holdról a Föld magjának geokémiájáig? 

Már régóta sejtik a tudósok, hogy a Föld magja nem homogén vas-nikkel szerkezetű, az elmúlt években az egyre pontosabb szeizmikus elemzéseknek köszönhetően, a Föld külső és a belső magjában is változatos hullámtöréseket detektáltak, ami homogén testben nem fordulhatna elő. A homogén magról alkotott elképzelésre a frakcionáció jelenségéből következtettek a tudósok, amit egy koktél kavargatása során magunk is megfigyelhetünk, amikor a nehezebb dolgok lesüllyednek, a könnyebbek pedig felemelkednek, rétegekbe rendeződve a poharunkban. Hasonlóan történt ez a Földben is, csak lényegesen nagyobb időléptékben. A Nagy becsapódás azonban "felzavarhatta" ezt a folyamatot, ami megmagyarázná, a könnyebb elemek jelenlétét is a mag közelében.

A nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült meggyőzően alátámasztaniuk azt, hogy a Holdunk a Nagy becsapódás eseményével keletkezett, ráadásul a kutatási eredményeikkel, nemcsak a Hold kialakulását tisztázzák, hanem a Föld magjának heterogén összetételére is magyarázatot adnak. 

A Föld magja nagyjából 2900 km mélyen kezdődik, így közvetlen mintavételre aligha lenne lehetőség, a kutatók így közvetett módszerekhez kellett nyúljanak. A kutatók szerint a mag közelében és a magban felhalmozódott ként egy ütközés megmagyarázna. A becsapódáskor megolvadt köpenyben lévő kén ugyanis könnyen lejuthatott a mélyebb zónákba. 

Ennek igazolására, a köpenyben lévő elemek izotóp arányát vizsgálták meg, az eredményeket pedig a Föld eredeti összetételéhez hasonló meteoritokkal vetették össze. 

Ez nagyon jól hangzik, a probléma csupán, hogy a felszínen rendelkezésre álló köpenykőzetek nagyon eltérőek lehetnek, ezért célszerű volt egy olyan elem elterjedésére fókuszálni, ami a kénben gazdag anyagokban mindig előfordul, ehhez pedig a kutatók a választása a rézre esett. A kén könnyen reakcióba lép más elemekkel is, a mélységi zónákban azonban a nehezebb elemek, elsősorban fémek jöhetnek szóba, a réz pedig e mélységi körülmények között kiváló indikátora a kénnek.

A kutatás során a washingtoni és a párizsi laborokban elvégzett tömegspektrometriai vizsgálatok során eltérést mutattak ki a földköpeny és a meteoritok réz izotóp arányában. A kutatók ebből arra a következtetésre jutottak, hogy nagy mennyiségű kénnek, 8,5 x 1018 tonnának, kellett távoznia a köpenyből, ami végül a Föld magjába került. 

A vizsgálat tehát úgy erősíti meg a Nagy becsapódás elméletét, hogy azzal választ ad a Föld mélyén lévő kén jelenlétének okaira is. 

Geology Page

Geochemical Perspectives

Most szólj, vagy hallgass örökké!

További ajánlataink

Több van a Föd mélyén, mint gondolnád!

Geológusok egy új, a környezetéhez képest kevésbé plasztikus réteget azonosítottak a Földkéreg, közel 1500 km mély zónájában.

A technológia lenyomja a kőkorszaki oktatást

A tudományos érdeklődés felkeltésének vannak klasszikusan rossz és jó megvalósításai. Íme pár jó példa.

A XX. század leletei néhány tízezer év múlva

Alig pár évtizede még hétköznapinak, mára azonban teljesen ismeretlennek számító informatikai eszközökből szinte akárki fel tudna sorolni akár egy tucatot is. Egy alkalmi lomtalanítás elektronikus eszközei között pedig már célszerű nagyon óvatosnak lenni, hiszen könnyen muzeális ritkaságokba is botolhatunk.

LSD élmény a Föld alatt!

A földtudósnak nem kell LSD a pszichedelikus élmények permanens megtapasztalásához, minek is kéne, hiszen a legnagyobb szer, amiről nehéz lejönni maga a Föld.

Értelmet kapott a csillám szó a fasz előtt!!!

Sosem volt tiszta, hogy a csillámfaszlámában a csillám az mire is utal pontosan? Tévhit, hogy csak a csillogáshoz lenne köze, alapjai inkább kőzettaniak és a filoszilikátok titkaiban keresendők!