Egy hazai faj pusztulását romantikusan kell bemutatni

Romantikusa híradásban számol be a sajtó egy hazai faj kihalásáról

Magyarországon nagyjából 1997 óta gyilkolja a közönséges vadgesztenyéket egy kórokozó, amit a szakirodalom aknázómolynak ír le. A moly hernyói a levél alapszöveteit falják fel és a kis hernyók jóval a nyár befejeződése előtt kivégzik a fák teljes lombkoronáját.

Aknázómoly nyomai a gesztenye levelén

Aknázómoly nyomai a gesztenye levelén (Fotó: edenkert.hu)

Nagyjából 10 esztendeje a vadgesztenyék már júniusban a késő őszi lombhullatás képét mutatják, ami komoly érvágás a fáknak, és olyan sokként éri őket, hogy az utolsó szuszból ami bennük maradt a nyár végén megpróbálják a lehetetlent:

nekifutnak újra a tavasznak.

Ezt az ismételt nekifutást hívják utóvirágzásnak, ami látványossága ellenére közel sem mondható romantikus dolognak, a fák szempontjából legalábbis egyáltalán nem az. Ez persze egy percig sem jelent problémát a hazai sajtónak, ahol a katasztrófa 10-ik évfordulóját, simán a legtermészetesebb és legszebb őszi meglepetéseként ünneplik, egy percet sem gondolkodva azon, hogy a most születő gyermekek már aligha fognak felnőttként Magyarországon közönséges gesztenyefák alatt hűsölni.

A meggyengült gesztenyék idővel más betegségeket is "elkapnak" a pusztuló fa pedig gesztesedni kezd. Ilyenkor a belső fás rész tulajdonképpen kirohad, és az üregesedés miatt egyre veszélyesebb lesz a környezetére. A hazai híradások sajnos még nem kapcsolták össze az általános pusztulást komponenseit. A minap elrendelt gyulai gesztenyefasor kivágása is csak átlagos hír, nyilván semmi köze egy súlyos kipusztulási folyamathoz...

Pedig, de... A gesztenyék úgy tűnnek el az országból, hogy közben mosolygunk és fel sem fog tűnni senkinek...

Az egészben a legszomorúbb, hogy van megoldás a kártevő ellen, de ez a köztéri növénygondozást figyelembe véve aligha kivitelezhető, annak ellenére is, hogy megfelelő szakemberek inkább ott, mint a sufnikertek gazdái között találni, így a legjobb esetben is a vadgesztenye hazánkban pár évtized múlva csak megfelelő és szakszerű (!) védelem mellett lehet majd tartani, ami szinte determinálja, hogy sikkes kerti fakuriózumként végzi a hazai flóravilág kisszínpadán.

A gesztenye bár nem endemikus növény, legalább nem ínvazív, az országra legveszélyesebb migránsokról már korábban irtunk személyesen Lázár Janinak, probléma van bőven, megoldás azonban sehol...

Most szólj, vagy hallgass örökké!

További ajánlataink

Bringákkal mutatjuk be miért fogunk kihalni

A mértékletesség épp hogy az ellenkezője, a véges földi készletek ismerete ellenére évszázadok óta permanens növekedésre kiépült és belénk sajtolt üzleti gondolkodásnak, a fogyasztásra alapuló mértéktelenségnek.

Tippek és trükkök, hogyan tehetjük szarabbá a bolygót

Útmutató az emberiség és a bolygó kihalásához, tippek és trükkök, hogyan tehetjük szarabbá a bolygót!

A koprolit sem elég kemény az MFT hírleveleihez képest.

Lassan minden héttre jut egy-két halotti tor. Az MFT kimaxolta a jó szerencse fogalmát, az már biztos.

A sötétség szó sem írja le szépen azt a sötétséget, amire bukkantunk.

A náci Németországban jobban kedvelték a Mercator-vetületeket, mert azon majdnem akkora volt a III. Birodalom, mint az USA. Egyiptom azonban őket is felülmúlta.

Csendélet laminációval és kötéllel

Ha nincs egy pénzérme vagy kalapács méretaránynak, jól jöhet a nehéz időkre félre rakott kötél. Csak el ne szakadjon ha már lógunk rajta, ugye?