Minek vannak tudósok, ha senki nem tudja, hogy mit csinálnak?

A tudós, akiről az átleg ember kb. ezt hiszi

A 444.hu számol be Asit K. Biswas vizsgálatairól, a "Minek vannak tudósok, ha senki nem tudja, mit csinálnak?" című írásában. Nincs új a nap alatt, László Ervin évekkel ezelőtt rámutatott már az izoláció csapdájára, aminek végkifejlete köszön vissza a cikkben közölt bizarr statisztikákon keresztül.

Sok érdekes példát hoznak fel a visszás helyzetre. Évente például 1,5 millió szakmailag lektorált tudományos cikk jelenik meg a világon. A bölcsészettudomány területén megjelent cikkek 82 százalékát egyetlen egyszer sem idézik. A társadalomtudományi tárgyú cikkek 32, a természettudományosak 27 százalékára soha nem hivatkozik senki. A hivatkozott cikkek 80 százalékát senki nem olvassa el. Egy-egy lektorált tudományos folyóiratot teljes terjedelmében elolvasók átlagos száma: 10. Az 1,3 milliárd lakosú India legfontosabb vízügyi szakfolyóirata előfizetőinek száma: 4.

Már évekkel ezelőtt, László Ervin értekezik hosszasan a tudományos izolációról A rendszerelmélet távlatai című könyvében. A rövid, de annál tanulságosabb műben a szerző, többek között arra a csapdahelyzetre hívja fel figyelmet, ami a saját specifikációjának áldozatául esett tudományt egyre inkább sújtja.

Mindamellett, hogy az elszigeteltség miatt egy idő után csak egy szűk szakmai kör számára lesz érthető a tudás, számolni kell azzal is, hogy ezzel együtt saját módszerinek is gátat szab (!). Jellemző ugyanis az izolálódott tudományterületekre, hogy saját zárt nomenklatúrájából képtelenek kilépni, így távolabbról szemlélő elmélkedésre, interdiszciplináris megközelítésekre sem képesek, holott ez kulcskérdés a széleskörű tudományos összefüggések feltérképezéséhez.

El sem hinnék, hogy mennyre igaz ez a geotudományokra!

László Ervin már-már profán hangvételbe átcsapó példázódásában, egy olyan kőzettani konferenciát említ meg, ahol egy metamorf kőzetekkel foglalkozó szakember képtelen reális szakmai eszmecserét folytatni egy alkalmazott szedimentológussal. Vicces, de egyszerűen nem érik meg egymást, ez van.

Sőt a geológiánál maradva, a zárt szakmai "kléris" rugalmatlanságára az is némiképpen rávilágít, hogy egy sokáig szakmai berkekben megvetett nevenincs utazó, geográfus, klimatológus, geofizikus (értsd: túl sok mindennel foglalkozó személy, ahhoz, hogy komolyan lehessen venni) ismerte fel az egész földtudományokat új alapokra helyező lemeztektonikát, amihez nekifutásból is elég volt egy óvodai szintű tetrisz-ismeret, az ordító egyértelműséggel kirajzolódó kontinentális peremek összeillesztésekor. A legtöbb ideje nem is ezzel ment el Alfred Wegener életéből, hanem az elméletének kezdetben süket füleken keresztül történő bebizonyításával.

Egy tudós nem lehet sznob! A tudása, meglátásai és tehetsége pedig nem a terminológia skandálásával válik hitelessé, még akkor sem ha az oktatást zsákutcába terelgető prostituált akadémikusok szerint ez így van rendjén.

Az izolációból csak úgy lehet kitörni, ha minél több ember számára tesszük elérhetővé és érthetővé a szakmai ismereteinket. Ezzel nemcsak bebizonyítanánk, hogy a munkánknak valós hozzáadott társadalmi értéke van, hanem az így felpezsdült diskurzussal új látásmódokat, ötleteket csatornáznánk be a kopott asztalokon heverő, kisárgult papírlapok közé.

Egy szó, mint száz. Bizarr dolog László Ervin vízióját gyakorlatban, statisztikákkal alátámasztva, megvalósulva látni. Sokkal bizarrabb azonban a tudóstársadalom szavakkal nehezen kifejezhető évtizedes tétlensége. Változás pedig aligha lesz a közeljövőben, mert az érdektelenséget gyakorlatilag geológus kalapáccsal verik bele a felnövekvő fiatalok fejébe.

Most szólj, vagy hallgass örökké!

További ajánlataink

Donald Trump szerint nincs felmelegedés. Szép új világ fenyeget Amerikából.

Donald Trump újra naggyá akarja tenni Amerikát, legalábbis a választási szlogenek szerint. De hát mi sem egyszerűbb ennél, mint tovább fejleszteni az amerikai olajipart és teljesen átállni a szénre alapuló gazdaságra.

Erdőirtás, 20 miatyánk, talajmérgezés, 30 üdvözlégy. Fontos a hatékonyság az Úr előtt!

Erdőirtás, 20 miatyánk, talajmérgezés, 30 üdvözlégy. Fontos a hatékonyság az Úr előtt is!

Új fejezet nyílt a földtudományok oktatásában! Geoképregények!!!

Egy olyan világban, ahol olvasni lassan sikk, két mondatnál hosszabb bejegyzést pedig a recens populáció 2%-a olvas el, és lassan a seggtörléshez is rajzolt útmutató kell, nem sok megoldás van az érdeklődés felkeltésére. A pánik helyett azonban célszerű élni az új helyzettel!

Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.- foglalja össze a kiváló geotudós Teleki Pál utolsó levelében a gondolatait. A kép csak illusztráció!

Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. - foglalja össze a kiváló geotudós Teleki Pál utolsó levelében a gondolatait. Ő volt egyébként az utolsó lelkiismerettel rendelkező és arra hallgató miniszterelnöke ennek az országnak, szinte nem is meglepő, hogy agyon lőtte magát. 

Melyik népet, vagy mely ideológiát utálják a legjobban az európai országokban, egyetlen térképen!

A tematikus térképészet gyöngyszemére bukkantunk, az európai gyűlölet-térkép formájában.

Ha meg kell dögleni, hát meg kell dögleni...

Ha ki akarsz vágni egy fát idén, akkor ezzel kezd!

Ki a Tisza vizét issza, saját vizét issza vissza!

De válogatósak vagyunk, a műanyagot jobban kedveljük, és szerencsére van belőle elég. Isten hozta az Antropocénban!

Egy geek segít nekünk érdekes párosításokkal felfogni egyes objektumok valós méreteit.

Egy geek segít nekünk érdekes párosításokkal felfogni egyes objektumok valós méreteit.

Bámulatos, hogy mire nem jó pár őrült geotúrás performance

Hazánkban ahol az IQ lassan értékesebb valuta, mint a prézli a disznófarmon, egyre fontosabb hogy komplex körülményeket megfelelő módon vizualizáljunk, erre pedig mi sem jobb mint pár geotúrás öngyilkos performance-ja.

A cél a végső erózióbázis, szerencsére ebben a hülyeségen kívül sokat segít a gravitáció!

A cél a végső erózióbázis, szerencsére ebben a hülyeségen kívül sokat segít a gravitáció!